Jedlik Ányos ProgramBemutatkozásA kutatás színhelyeiA gyepgazdálkodás történeti áttekintéseA gyepgazdálkodás eszközei, gépei
GalériaFórum
FELHASZNÁLÓKNAK

Email:
Jelszó:
Regisztráció »

Jedlik Ányos program

 

A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány természetgazdálkodási programjának keretében 13 év óta egy a napjainkban általában megszokott gyakorlattól eltérő gyepkezelési módot alkalmaz a Zámolyi-medencében a tulajdonában lévő mintegy 2000 ha természeti értékekben gazdag gyepterületen.

A kaszálás élővilágra kifejtett hatásának felméréséről 1998-ban, Németországban, a NABU kiadásában készült egy kiadvány, amely különböző kaszatípusoknak az egyes területek kétéltű állományára gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat adatai magyar szemmel sokszor túlzónak, és esetenként pontatlannak bizonyultak, ezért szükségesnek láttam egy hasonló, de hazai viszonyok között történt kutatás elindítását, és tapasztalatainak megosztását a hasonló körülmények között tevékenykedőkkel. Ehhez azonban nem álltak rendelkezésre korábbi kutatási eredmények, s az ezzel foglakozó szakirodalom is nagyon szegény.

A természetvédelmi munka nemcsak abból, áll, hogy észleljük egy ritka érdekes faj jelenlétét, lefényképezzük és sajnálkozunk, vagy másokat szidunk, esetleg megbüntetünk eltűnése miatt. Természetesen van ilyen is, de az igazi feladat az, hogy a természetvédelem tulajdonosi-kezelői pozíciójából adódóan, kitalálói, irányítói és végrehajtói is legyünk egyre több területen, napi természetgazdálkodási, kezelési feladatoknak. Meg kell tanulnunk, hogy hogyan lehet egy-egy fontos indikátor faj megjelenéséhez vagy állandósult jelenlétéhez napi gazdálkodási feladatokat igazítani. A tapasztalatokat technológiaszerűen le kell írni, hogy az utánunk jövőknek ne kelljen mindent újra kezdeni.

Ezek voltak az alapgondolatai annak, amiért a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány keretei között szerzett több éves természetgazdálkodási tapasztalataimra alapozva 2004-ben Viszló Levente útjára indított egy szélesebb körű kutatás-sorozatot, melynek célja a gyepkezelési ismeretek további bővítése, pontosítása volt. A kutatás témafelvetése, és első megállapításai találkoztak számos, a gyepek élővilágával és hasznosításával foglalkozó kutató, s köztük Dr Varga Zoltán a Debreceni Egyetem professzorának hasonló kutatási felvetéseivel. Ezután szerveződött e témakör alaposabb kutatására a magyarországi gyeptípusok jó részét lefedő szervezetek konzorciuma, mely a Jedlik Ányos kutatás-fejlesztési pályázaton sikeresen szerepelt, és megbízást kapott a természetkímélő gyephasznosítás kutatására és a Natura2000 területeken alkalmazandó technológia elkészítésére. A kutatóhálózat azonban már nemcsak a természetkímélő kaszálás, hanem a parlagterületek visszagyepesítésének lehetőségeit, az özönnövények, kezelési módjait valamint a természetvédelmi kezelés részeként alkalmazott tüzek hatásait is vizsgálta. Tekintettel arra, hogy a parlagterületek átalakulása és a tüzek hatásainak vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, e vizsgálatokba szélesebb körből vontuk be a témával foglalkozó kutatókat és közös eredményeinket is itt tesszük közzé.

Kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy a gyepek kezelésében egy előítéletektől és dogmáktól mentes technológiát vizsgál és kísérletez ki, amely egyaránt figyelembe veszi a tájtörténeti tevékenységeken alapuló hazai tapasztalatokat valamint a hasonló témakörben végzett újszerű, formabontó és a jelenlegi hazai gyakorlatból még hiányzó nemzetközi kutatásokat is.

Kutatásunk során egy helyes és betartható természetkímélő gyepkezelési technológia megalkotása volt a cél, melynek alkalmazása valóban az élővilág nagy részének fennmaradását szolgálja, s nem pedig tétnélküli, haszontalan, felesleges, de jól ellenőrizhető tevékenységek előírása. A természetkímélő gyephasznosítás technológiájának vizsgálata során legfőbb gyakorlati célkitűzésünk az, hogy a gyepek kaszálása szárzúzása ne a támogatás eléréséhez rendelt munka legyen, hanem a gyepgazdálkodás egyik eszközeként biztosítsa a legelőn tartott állatok kiegészítő téli takarmányozását! Az állatoknak, gazdáiknak valamint a terület élővilágának, tehát tágabb értelemben mindenkinek az a legjobb, ha megfelelő technológia alkalmazásával és a legkevesebb energiaráfordítással az állatok természetes körülmények között vehetik magukhoz táplálékukat, időben és térben, időjáráshoz, napszakhoz alkalmazkodva válogatva azt.

Kutatásunk során tehát leginkább a gyepek komplex, állatokkal történő hasznosítását, a legeltetés, kaszálás, esetlegesen égetés kezelési modelljét vizsgáltuk és ahhoz próbáltunk gyakorlatban hasznosítható ismeretanyagot szolgáltatni.