Kedves Gazdálkodó Társunk, Természetvédő Kollégánk!

 

A természeti értékek megőrzése mellett elkötelezett gazdálkodókként, illetve olyan természetvédőkként üdvözöljük Önt, akik abban hisznek, hogy a Magyarországra jellemző nyílt legelő táj fenntartása, nem csak az állattenyésztők és nem csak a természetvédők érdeke.

A rendszerváltás után Magyarországon drasztikusan lecsökkent az állatállomány. Nem kerülhetjük meg, hogy néhány számmal ezt a sajnálatos folyamatot ne szemléltessük.

Legfontosabb háziállataink állományváltozása (ezer példányban)

1989. december 31. 2009. december 31. 2018. december 31. Változás
Szarvasmarha 1589 700 885 -704
Sertés 7660 3247 2872 -4788
75 61 52 -23
Juh 2069 1223 1109 -960
Bivaly 0,1 1,7 7 +6,9
Szamár 3,9 2,3 4,8 +0,9
Kecske 34,2 58 65,3 +31,1
Forrás: Statsztikai Hivatal

Ez a fájdalmas mértékű csökkenés ráadásul úgy következett be, hogy a legelőkön még a visszaesés mértékének arányos részénél is kevesebb állatot tartanak manapság. Mindezt úgy, hogy hatalmas kiterjedésű területek vannak Magyarországon, amelyeket csak legeltetéssel lehet hasznosítani. Mindemellett – más országokhoz hasonlóan – Magyarországon is megjelent egy másik – egyre súlyosabb – probléma, ez pedig az özönnövények mértéktelen terjedése. Ezek elsősorban ott nyernek teret, ahol megszűnt a rendeltetésszerű területhasználat, abbamaradt a legeltetés. Az özönnövények elleni védekezés viszont nem csak a gazdálkodók feladata, hanem egy olyan problémakört takar, mely társadalmi összefogást és kötelezettségvállalást igényel. Mindenkit érintő kérdés ez, vagy azért mert érinti a szűkebb közösséget, vagy azért mert a közpénzek szűkös forrásából kell finanszírozni az ellenük folytatott védekezést.

Az özönnövények elleni védekezéshez használt gépek fosszilis üzemanyaggal működnek, illetve az ilyen beavatkozások legtöbbször vegyszerhasználattal járnak együtt. Ezeknek a beavatkozásoknak a költségei azonban nem csak az üzemanyagra, a vegyszerekre, illetve az élőmunkára fordított összegekből állnak. Nem tekinthetünk el ugyanis attól, hogy figyelembe vegyük az elhasznált üzemanyag klímára gyakorolt hatását.  Azt is tudatosítanunk kell, hogy gépekkel csak átmeneti eredményt érhetünk el, és az elvégzett műveleteket évente akár többször is meg kell ismételni. Sok esetben a levágott özönnövény elhelyezése, megsemmisítése is külön intézkedést és költséget keletkeztet.

Azt azonban már most látjuk, hogy az özönnövényekkel sajnálatos módon, hosszú távon is kénytelenek leszünk együtt élni, ezért alapvető érdekünk, hogy az ellenük való védekezést a legkisebb ráfordítás mellett, a legnagyobb hatékonysággal végezzük el, minimalizálva a környezetterhelést.

Mi, az eddigi tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy ha a legelőinket elárasztó özönnövényeket legelő állatokkal számoljuk fel, akkor nemhogy költséget keletkeztetünk, hanem gazdasági hasznot érünk el. Közben pedig olyan minőségű élelmiszer alapanyagot – bió minőségű húst és tejet – termelünk, amellyel a tevékenység társadalmi hasznosságát tovább növeljük.

Ha megnézzük az élelmiszerüzletek hús kínálatát, akkor nem kell a fenti számsort magyarázni. Láthatjuk, hogy a kínálatnak mekkora része származik Magyarországról és mennyi külföldről. Ez azonban a hazai hústermelésnek csak a mennyiségi része. Nem kerülhető meg azonban az ennél talán még fontosabb minőség kérdése sem. A legelőn tartott állatok húsának ízét és valószínűleg annak beltartalmi értékeit sem közelítik meg az intenzív állattartó telepekről származó hasonló termékek. Annak ellenére, hogy azt mondjuk „valószínűleg” mi biztosan tudjuk, hogy a legelőn élő állatok húsának beltartalmi értékei sokkal jobbak, mint zárt térben, istállóban tartott állatoké. Ennek alátámasztására azonban jelenleg még nem állnak rendelkezésre Magyarországon olyan laborvizsgálatok, amelyek ezt tényszerűen is alátámasztanák. Erre a kérdésre projektünk végén már pontos laborvizsgálati eredmények alapján választ tudunk adni.

Az egész világon, így Magyarországon is a szarvasmarha tenyésztésnek két ága van: tej- és a húshasznosítású marhatartás. A tejelő marhák húsa nem hasonlítható össze a beltartalmi értékeiket, vagy az ízanyagaikat tekintve sem a húsmarhák húsával. Sajnálatos módon azonban a tejtermelésből kiesett tejelő szarvasmarhák és a húshasznú állatokból származó hús nem különül el a magyar piac termékkínálatában. Szeretnénk ezért széles körben tudatosítani, hogy a magyar szürke marha, vagy a házi bivaly húsa prémium minőségű termék, és ennek megfelelő elismerést érdemel.

Projektünk megvalósítása során a következő eredményekkel fogunk hozzájárulni a kiemelt közérdeknek számító – Magyarországra jellemző – nyílt legelő táj fenntartásához:

  • Az özönnövények régi magyar álltafajtákkal történő visszaszorítására vonatkozó technológiaközreadása
  • Hitelesített laborvizsgálati eredményeket szolgáltatunk a régi magyar állatfajták tejének és húsának beltartalmi értékeire vonatkozóan,
  • Közgazdasági elemzést készítünk a régi magyar állatfajták tartásának költségeiről és hasznáról, ide értve a társadalmi szinten keletkező előnyöket is
  • Meghatározzuk a legelőkre kerülő trágya feldolgozásának elősegítését legjobban szolgáló eljárást
  • Közreadjuk a legelőkön előforduló védett növény és állatfajok fenntartásának legjobb módszereit
  • Nyílt napokat szervezünk Gazdálkodó Társaink számára ismereteink átadása érdekében
  • Szaktanácsadással segítjük Gazdálkodó Társainkat
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Search in posts
Search in pages
Filter by Categories
Aggófű (Senecio)
Angyalgyökér (Angelica)
Aranka (Cuscuta)
Aranyvessző (Solidago)
Árvácska (Viola)
Atracél (Anchusa)
Bábakalács (Carlina)
Bakfű (Betonica)
Bakszakál (Tragopogon)
Ballagófű (Salsola)
Báránypirosító (Alkanna)
Békakorsó (Sium)
Békalen (Linum)
Békaszittyó (Juncus)
Betyárkóró (Conyza)
Boglárka (Ranunculus)
Bojtorján (Arctium)
Bolhafű (Pulicaria)
Borbálafű (Barbarea)
Borjúpázsit (Anthoxanthum)
Buzér (Rubia)
Cickafark (Achillea)
Csabaíre (Sanguisorba)
Csalán (Urtica)
Csikorgófű (Gratiola)
Csillagpázsit (Cynodon)
Csucsor (Solanum)
Csukóka (Scutellaria)
Ebnyelvűfű (Cynoglossum)
Együttműködő partnerek
Ezerjófű (Centaurium)
Farkasfog (Bidens)
Fátyolvirág (Gypsophila)
Földitömjén (Pimpinella)
Fűszerkömény (Carum)
Füzény (Lythrum)
Füzike (Epilobium)
Galaj (Galium)
Galambbegy (Valerianella)
Gamandor (Teucrium)
Gémorr (Erodium)
Gólyaorr (Geranium)
Görögszéna (Trigonella)
Gyékény (Typha)
Gyíkfű (Prunella)
Gyöngyajak (Leonurus)
Gyöngyike (Muscari)
Gyöngyköles (Buglossoides)
Gyújtoványfű (Linaria)
Habszegfű (Silene)
Here (Trifolium)
Hídőr (Alisma)
Hölgymál (Hieracium)
Iglice (Ononis)
Ínfű (Ajuga)
Iszapgyopár (Gnaphalium)
Kakascímer (Rhinanthus)
Kakukkfű (Thymus)
Kakukktorma (Cardamine)
Katáng (Cichorium)
Kecskeruta (Galega)
Kender (Cannabis)
Kenderkefű (Galeopsis)
Keserűfű (Persicaria
Kígyószisz (Echium)
Kocsord (Peucedanum)
Kökörcsin (Pulsatilla)
Koldustetű (Lappula)
Kosbor (Orchis)
Küllőrojt (Erigeron)
Legelő állataink
Legelőink gyógynövényei
Legelőink védett állatai
Legelők özönnövényei
Legelők védett növényei
Legeltetési módszerek
Legeltetési tapasztalatok
Legyezőfű (Filipendula)
Lizinka (Lisimachia)
Lórom
lósóska
Macskagyökér (Valeriana)
Macskamenta (Nepeta)
Macskatalp (Antennaria)
Mácsonya (Dipsacus)
Mályva (Malva)
Margitvirág (Leucanthemum)
Martilapu (Tussilago)
Medvetalp (Heracleum)
Menta (Mentha)
Murok (Daucus)
Nád (Phragmites)
Nadálytő (Symphytum)
Nefelejcs (Myosotys)
Nyílfű (Sagittaria)
Nyúlárnyék /spárga/ (Asparagus)
Nyúlszapuka (Anthyllis)
Ökörfarkkóró (Verbascum)
Orbáncfű (Hypericum)
Ördögharaptafű (Succisa)
Ördögszem (Scabiosa)
Örménygyökér (Inula)
Pacsirtafű (Polygala)
Palástfű (Alchemilla)
Párlófű (Agrimonia)
Pasztinák (Pastinaca)
Pásztortáska (Capsella)
Pemetefű (Marrubium)
Peremizs (Inula)
Pimpó (Potentilla)
Pipacs (Papaver)
Pipitér (Anthemis)
Pitypang (Taraxacum)
Polygonum)
Porcika (Herniaria)
Pozdor (Scorzonera)
Repcsény (Erysimum)
Retek (Raphanus)
Rezeda (Reseda)
Sármányvirág (Sideritis)
Sédkender (Eupatorium)
Somkóró (Melilotus)
sóska (Rumex)
Sövényszulák (Calystegia)
Szalmagyopár (Helichrisum)
Szappanfű (Saponaria)
Szarkaláb (Consolida)
Szarumák (Glaucinum)
Szarvaskerep (Lotus)
Százszorszép (Bellis)
Szegfű (Dianthus)
Székfű (Matricaria)
Szemvidító (Euphrasia)
Szerbtövis (Xanthium)
Szulák (Convolvulus)
Szurokfű (Origanum)
Tarackbúza (Elymus)
Tikszem (Anagallis)
Tisztesfű (Stachys)
Tőzegboglár (Parnassia)
Tyúkhúr (Stellaria)
Üröm (Artemisia)
Útifű (Plantago)
Varfű (Knautia)
Varjúháj (Sedum)
Varjúmák (Hibiscus)
Vérfű (Sanguisorba)
Vérontófű (Potentilla)
Vizes élőhelyrekonstrukciók
Ziliz (Althea)
Zsálya (Salvia)
Zsázsa (Lepidium)
Zsoltina (Serratula)
Zsombor (Sisymbrium)
Zsurló (Equisetum)

Legelőink özönnövényei

Az emberi tevékenység következtében a növény és állatfajok egyre gyakrabban kerülnek eredeti élőhelyüktől nagy távolságra. Ez a terjedés általában…

Legelőink özönnövényei további részletek

Legelőink gyógynövényei

Aki már ivott életében akár csak egyszer is, egy pohár olyan tejet, amelyet a legelőre kijáró tehénből fejtek, az pontosan tudja, hogy az milyen…

Legelőink gyógynövényei további részletek

Legelőink védett növényei

Egy legeltető gazdálkodással foglalkozó vállalkozásnak elsősorban az a fontos, hogy minden pillanatban elegendő legelőterület, vagy jó minőség széna álljon…

Legelőink védett növényei további részletek

Legelőink védett állatai

Mivel a magyarországi legelők meglehetősen sokféle talajon és jelentősen eltérő vízellátottságú és kitettségú területeken jöttek létre – sok másik mellett…

Legelőink védett állatai további részletek

Legeltetési tapasztalatok

Kedves Gazdálkodó Társunk, Természetvédő Kollégánk, Magyarország állatállománya sajnálatosan az utóbbi harminc évben jelentős…

Legeltetési tapasztalatok további részletek

Vizes élőhelyrekonstrukciok

A címben is szereplő kifejezés néhány évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt számunkra, mára azonban már általánosan általánossá vált és a mögötte lévő tartalom…

Vizes élőhelyrekonstrukciok…

Amennyiben kérdése lenne programunkkal kapcsolatban, kérjük kapcsolati ürlapunkon írjon nekünk. Kollégáink hamarosan válaszolnak Önnek.

KAPCSOLAT
KAPCSOLAT